Helena Silence: Enigma

Posted by Szantii on 2014-04-21 in ~ i ♥ books ~ |

Ez sem friss olvasmányélmény, még március elején végeztem vele, az értékelés azonban csak most lett kész (Haha, mire nem jó a tavaszi szünet?). Jó olvasást, és várom a véleményeket!

Az Enigma olvasását sokáig halogattam, hisz úgy gondoltam, van jobb olvasnivalóm jelenleg. Aztán, mikor befejeztem, megkérdeztem magamtól: mégis miért vártam vele eddig?!

Egyszerűen imádnivaló az egész mű, úgy ahogy van! <3

 

 

Fülszöveg:

A szülei halála után Lena Wall a bűntudatban fuldokolva covers_223947utazik sosem látott nagybátyjához,
hogy új életet kezdhessen. Mélyen magába zárja a titkot, amely fokozatosan felemészti: képes lett volna megakadályozni a tragédiát, ha hallgat az álmaira. A meggyötört lány nem tud felejteni, amit csak súlyosbít feltartóztathatatlanul éledező képessége, mely örökre az őrületbe taszíthatja. Megtagadja önmagától az emberi érintés melegét, mert retteg a következményektől, de új gondviselője ráébreszti, nem kell többé rácsok mögé bújnia. Lena lassanként erősebb lesz, és igazi érzővé válik. Egyetlen érintéssel belelát múltba, jelenbe, jövőbe. Biztos támaszra, barátra lel, majd ott, ahol nem is képzelné, a szerelem is rátalál.

Sokáig úgy tűnik, minden egyenesbe jön, de aztán történik valami.

Egy kisfiú sikolya töri meg az erdő csendjét. Lena iszonyúan fél, de elhatározza, soha többé nem hagyja, hogy a szeretteit baj érje. Ha kell, a saját élete árán is megvédi az övéit.

Megjelenés éve: 2012
Kiadja: Könyvmolyképző kiadó

(A képre kattintva beleolvashatsz a műbe, a kiadó hivatalos részlete! )

 

 

Véleményem:

Általában azokról a könyvekről, amelyek nagyon megfogtak vagy megtetszettek, nem tudok hosszasan írni. Ilyen az Enigma is.

Ugyanis egész egyszerűen minden sorát imádtam. Szerethetőek voltak a karakterek, a főszereplő sem volt ellenszenves, (mint jónéhány könyvben) bár önfejű az igen. A történet helyszíne is gyönyörű, legalábbis a leírások és a képzeletem alapján. Külön dicséretet érdemel az is, hogy mindez egy magyar írónő tollából származik, aki az Enigmával egy gyönyörű történetet alkotott. Érdekes volt az érzős szál is, ebben a témában még nem nagyon olvastam könyveket, így ez nagyobb fokú egyediséget is adott az egész műnek.

A cselekmény sem volt számomra vontatott. Néha ugyan már tudni lehetett, mi fog történni, de ez sem vett el az olvasmányélményből, hiszen annyira jól le voltak írva a történések.

A szereplők egymással való párbeszédei (főleg amikor a másik iránti érzéseikről beszélnek) gyönyörűen meg vannak fogalmazva, nem egyszer pityeredtem el a mű olvasása során.

A könyv összességében egy szeretettel teli, szívmelengető olvasmány, mely után az emberben csak boldogság marad. Úgy érzem, nem utoljára volt a kezemben. Csak ajánlani tudom mindenkinek! J
Ami pedig a legjobb az egészben, hogy lesz folytatása! Ha minden igaz, idén megjelenik az Ezüsthid, azaz az Enigma második része. Erről és az Enigmáról bővebb információt az írónő hivatalos oldalán olvashattok, ITT!

 

Főbb szereplők: Lena, Victor, Alex, Zoey
Értékeljünk!!!

Borító: 4/5 – tetszik a lila falevél, bár nem tudom, messziről hogy nézhettem ezt női ruhának :D
Könyv: 5*/5 – kedvencek közé sorolva ^^
Kedvenc szereplők: minden szereplőben van szerethető, még ha a viselkedésük nem mindig helyes
Kevésbé kedvelt szereplők: egyedül Ciliát tudom idesorolni

 

Kedvenc idézeteim:

„Mi történik velem? Bele lehet halni a szerelembe? Lehetséges? Hogy fájhat ennyire az, ami nem vérzik?”

„– (…) Jaj, lányok! Már megint esztek? Rossz vége lesz ennek. Én sosem eszem nyilvánosan. Szerintem mindenkinek legyen a magánügye, hogy mivel… tömi magát – nézett Zoe süteménytől ragacsos ujjaira – Ugye te is egyetértesz, Lena? 
– Aha – mondtam, aztán a „lányokhoz” fordultam. – Ugye nekem is hagytok?”

„– Megvárjuk Victort, hercegnő. Ma már úgysincs más dolgom. 
– Biztos? Senki más nincs, akit idegesíthetnél?”

„– Aranyos játék autó! A tiéd? 
Megálltunk a lépcső aljában parkoló vérvörös, elektromos kisautó mellett.
– Hé, ne csúfold Klaust! – pirított rám Zoe. – A kicsike múlt nyár óta hűséges társam!
– Klaus?
– Most mi van? Csak neveznem kell valahogy! Klaus német gyártmány, a neve pedig a hazájára emlékezteti. Így kevésbé magányos, ugye Klaus? – simogatta meg gügyögve a motorháztetőt.
– Magatokra hagyjalak titeket?”

Címke: , , , , , , , ,

Kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is! :)

Copyright © 2013-2017 Bookish Notes All rights reserved.