10 x 10 (4. futam)

Posted by Alexandra on 2019-12-30 in ~ i ♥ books ~ |

Több nap kihagyással ugyan, mint szerettem volna (mentségemre szóljon az óév utolsó és az újév első napjait a vikingek és trollok földjén töltöm), de itt a 4. rész az elmúlt 10 év összegzéséből. :)

Ezúttal a téma a kedvenc idézetekkel kapcsolatos. Sajnos nem voltam olyan kitartó, mint Timi, és az ötletét sem szerettem volna elvenni, mely alapján minden kedvenc könyvhöz és kedvenc sorozatrészhez kiválasztotta a neki legjobban tetsző idézetet, így én szimplán igyekeztem csak a számomra legmegkapóbbakat összeválogatni.

Sorrendet nem tudnék írni, mivel más-más témájúak, némelyik humoros, szatirikus, másik pedig valami mélyebb gondolatot feszeget. Igyekeztem egy sorozatból egy idézetet hozni. Remélem azért rajtam kívül mást is meg tudnak érinteni. :)

Íme a…

Top 10 kedvenc idézetem 2010 – 2019 olvasottak közül:

  • Ka Hancock: Üvegszilánkon táncolni

    – Lucy, minden házasság tánchoz hasonló; időnként bonyolult, máskor csodás, ám az idő túlnyomó részében igencsak eseménytelen. Mickey-vel viszont lesznek idők, amikor üvegszilánkon táncoltok majd. Fájni fog. Két lehetőséged van: vagy elmenekülsz ez elől a fájdalom elől, vagy szorosan összekapaszkodtok, és együtt táncoltok át a következő biztos helyre.

  • Rejtő Jenő: A szőke ciklon

    – Egy régi családi ékszer után kutatok. És egy gyilkos, aki véletlenül értesült az ékszer rejtekéről, állandóan a nyomomban van.
    – Nagyon sajnálom. Általában sajnálom az embereket, hogy annyi szenvedést és erőfeszítést pazarolnak mulandóságokra. Pénz, családi ékszer… Ha tanult volna filozófiát, kisasszony, akkor tudná, amit Arisztotelész mondott: „Ami nem örök, az nem igaz.”
    – Én tanultam filozófiát, Mylord, de sajnos, úgy tudom, hogy ezt nem Arisztotelész mondta, hanem Hermész Triszmegisztosz.
    Kínos szünet támadt. Őlordsága mindig tudta, hogy a filozófia gyenge oldala. Éppen ezért jobban fájt balfogása, mintha olyan pontján éri a döfés, ahol védettebbnek érzi magát.
    Kimérten felelt:
    – Az időpont nem alkalmas tudományos eszmecserére. Különben is úgy tudom, hogy nem ez okból látom magát vendégül nálam.
    És újra a könyv fölé hajolt. Egy gentlemannek kötelessége megvédeni állítólagos veszélyben levő hölgyeket, de társalognia nem kell velük. Különösen, ha ezek egy világhírű tanár filozófiai idézetét kijavítják. És még különösebben akkor, ha elég vakmerőek ahhoz, hogy igazuk is legyen.”

  • Stephen King: A ragyogás

    Ugyanaz a könny, ami gyógyít, sebezhet és büntethet is.

  • Neil Gaiman: Coraline

    Te tényleg nem érted, ugye? Én nem akarom, amit akarok. Senki se akarja. Igazából nem. Mi lenne abban a jó, ha csak úgy megkapnék mindent, amit akarok? Nem jelentene semmit. Mit érne akkor?

  • Andy Weir: A marsi

    A NASA-val folytatott beszélgetésem a vízvisszanyerőről unalmas volt, és tele technikai részletekkel, úgyhogy leegyszerűsítem neked:
    ÉN: Ez nyilvánvalóan egy dugulás. Mi lenne, ha szétszedném, és ellenőrizném a csövek belsejét?
    NASA: (ötórányi tanácskozás után): Nem. Elbaszod, és meghalsz.
    Úgyhogy szétszedtem.
    (…)
    És ahogy azt sejtettem, az egyik cső eldugult.
    (…)
    Kitisztítottam a csöveket, és újra összeszereltem az egészet. A probléma teljesen megoldódott. Újra meg kell majd ismételnem ezt a műveletet, de csak nagyjából 100 sol múlva. Nem nagy dolog.
    Megmondtam a NASA-nak, hogy mit csináltam. A beszélgetés (leegyszerűsítve) így zajlott:
    ÉN: Szétszedtem, megtaláltam a problémát, megjavítottam.
    NASA: Pöcs.

  • Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya

    – Fél füllel azt hallottam, hogy ön állítólag félmeztelenül otthagyott egy grófnét a télikertben, miközben ön a férj haragja elől az ablakon át távozott.
    – Ez azért túlzás.
    – Azt is mondják, hogy ön otthagyta az ingjét, amit a férj bosszúból elégetett.
    – Nem kis túlzás.
    Callie a férfi szemébe nézve mondta:
    – És mi történt a lelkész lányával, aki egész Devonshire-on keresztül követte önt, nem törődve azzal, hogy ezzel feláldozza a jó hírét?
    – Ezt hol hallotta?
    – Borzasztó érdekes dolgokat lehet hallani a bálokban, a táncparkett szélén álldogálva, mylord. Miért, nem igaz?
    – Azt tisztázzuk azért, hogy ez a hölgyemény szerencsére nem ért utol.

  • Libba Bray: Az az édes, távoli harang

    “(…) aki képtelen szembenézni a saját magában rejlő sötétséggel, az hogyan érthetné meg mások szívének titkait?”

  • Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten

    – Látom, a kisasszony Jókait olvas. Mondja, nem túl nehéz ez magácskának?
    (…)
    – Nehéz volna? – bámultam rá elkerekedő szemmel, majd fél kézzel néhányszor megemeltem az ölemben heverő kötetet. – Nem, uram, én egész könnyen elbírok vele.
    A fiatalember bambán bámult vissza rám. Először láthatóan fel sem fogta a tényt, hogy épp ki lett gúnyolva. Ám mikor az ablaknál ülő idős hölgy (összesen csak mi hárman voltunk a kupéban) halkan felnevetett, végre leesett neki a papírkoronás.
    – Oh, nem a súlyára gondoltam – mondta a fiatalember, s arcát haragos pír öntötte el.

  • George R.R. Martin: Trónok harca

    Ha a hatalmasok játszmáját játszod, győzöl vagy meghalsz. Nincs középút.

  • Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

    – Nálatok – mondta a kis herceg – az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
    – Nem találják meg – mondtam.
    – Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák…
    – Minden bizonnyal – feleltem.
    – Csakhogy a szem vak – tette hozzá a kis herceg. – A szívünkkel kell keresni.

Timi bejegyzései a témában:

A cikksorozat előző tartalmai:

Címkék:

Kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is! :)

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Copyright © 2013-2020 Bookish Notes All rights reserved.