Idézetek ~ Trónok harca módra
George R. R. Martin: Trónok harca című könyve majdnem 900 oldal terjedelmű – így több a szöveg, és a megfogó idézetek száma. Kigyűjtöttem párat (na jó, sokat) amik nekem tetszettek. Íme! :
„- Fogadj el tőlem egy tanácsot, fattyú – folytatta Lannister. – Soha ne feledd el, ki is vagy, mert a világ biztosan nem fogja! Tedd ezt az erősségeddé, s akkor sohasem lehet a gyengeséged. Viseld páncélként és sohasem használják majd arra, hogy ártsanak vele!”
„- Első lecke – mondta Jon. – A hegyes végével szúrunk.”
„A különböző utak néha ugyanabba a kastélyba vezetnek.”
„… az elmének pedig könyvekre van szüksége, ahogyan a kardnak a fenőkőre, ha meg akarja őrizni élességét.”
„- Ó, drága nyári gyermekem – sóhajtott Öreg Nan halkan -, mit tudsz te a félelemről? A félelem a tél, ifjú uram, amikor száz láb mély hó esik és a jeges szél üvöltve ront a világra észak felől. A félelem a hosszú éjszaka, amikor a nap évekre elrejti az arcát, kisgyermekek születnek, élnek és halnak meg a sötétben, miközben a rémfarkasok ösztövérek és éhesek lesznek, és a fehér alakok megindulnak az erdőkön át.”
„Apja markolattal előre odanyújtotta neki Tűt.
– Fogd!
Arya csodálkozó szemmel nézett a fegyverre. Egy pillanatig félt megérinteni, hátha megint elragadják tőle, de édesapja megnyugtatta:
– Vedd el, a tiéd! – És a lány kezébe fogta.
– Megtarthatom? – kérdezte. – Tényleg?
– Tényleg – apa mosolygott. – Ha elvinném, minden bizonnyal napokon belül egy csatacsillagot találnék a párnád alatt. Bárhogy felingerel is, próbáld meg nem leszúrni a nővéredet!
– Nem fogom. Ígérem!”
” Azt mondják Asshain túl, az Árnyékföldön a szellemfű óceánja nő. A szellemfű magasabb, mint egy lovas és a szára fehér, mint a tejüveg. Minden más növényt megöl, és éjszakánként az elátkozottak lelke izzik benne. A dothrakiak azt tartják, hogy egy napon a szellemfű elborítja az egész világot, s akkor vége szakad az életnek.”
„A félelem mélyebbre hatol, mint a penge.”
” – Lassan megtanulsz királynéként beszélni Daenerys. – Nem királyné vagyok – javította ki Dany -, hanem khaleesi.”
„- De mi van, ha egy varázslót küldenek, hogy megölje?
– Nos, arról csak annyit – felelte Desmond és előhúzta a kardját -, hogy a varázslók ugyanúgy meghalnak, mint a többi ember, ha levágod a fejüket.”
„Az irgalom sohasem hiba.”
„- Ha a hatalmasok játszmáját játszod, győzöl vagy meghalsz. Nincs középút.”
„- A tojások… de hát azok az enyémek. Illyrio tanácsostól kaptam őket esküvői ajándékként, miért akarná Viserys… hiszen csak kövek…
– Ugyanez elmondható a rubintról, a gyémántról és a tűzopálról, hercegnő… a sárkánytojások pedig sokkal ritkábbak.”
„- Halljátok a szavaimat és tanusítsátok eskümet – szavalták. A hangjuk betöltötte a homályos ligetet. – Sűrűsödik az éj és elkezdődik az őrségem. Nem ér véget halálom napjáig. Nem veszek feleséget, nem birtoklok földet, nem nemzek gyermeket. Nem viselek koronát és nem aratok diadalt. A helyemen élek és halok meg. Kard vagyok a sötétségben. A falak öre vagyok. A tűz vagyok, amely elűzi a hideget, a fény, amely elhozza a hajnalt, a kürt, amely felébreszti az alvókat, a pajzs, amely az emberek birodalmát védelmezi. Az Éjjeli Őrségnek ajánlom életemet és becsületemet a mai éjszakára és mindegyikre amely ezután következik.”
„Minden sérülés lecke, emlékeztette magát, és minden leckétől jobbak leszünk.”
„A figyelem nem egyenlő a látással…”
„Csak az kell, hogy kinyisd a szemed! A szív hazudik és a fej megtréfál, de a szem az igazat látja. Nézz a szemeddel! Hallj a füleddel! Ízlelj a száddal! Szagolj az orroddal! Érezz a bőröddel! Akkor következik csak a gondolkodás, utána, s így megismered az igazságot.”
„Sebes, mint a szarvas. Csendes, mint egy árny. Gyors, mint a kígyó. Nyugodt, mint az állóvíz. Erős, mint a medve. Vad, mint a tigris. Aki fél a vereségtől, már vereséget is szenvedett.”
„Mi a becsület egy asszony szerelméhez képest? Mi a kötelesség ahhoz képest, hogy egy újszülött fiút tartasz a kezedben… vagy egy fivér mosolyának emlékéhez képest? Szél és szavak. Szél és szavak. Csak emberek vagyunk és az istenek szerelemre teremtettek bennünket. Ez a mi nagy dicsőségünk és nagy tragédiánk.”
„Ha nincs mitől félni, a gyávák is lehetnek ugyanolyan bátrak, mint bárki más. Mindannyian teljesítjük a kötelességünket, ha nincs ára. Milyen egyszerűnek tűnik akkor a becsület ösvényeit járni! Előbb-utóbb azonban minden ember életében elérkezik a nap, amikor nem lesz olyan egyszerű, a nap, amikor választania kell.”
„- Amikor a nap nyugaton kel fel és keleten nyugszik le – sóhajtotta szomorúan. – Amikor a tengerek kiszáradnak és a hegyeket elfújja a szél, mint a falevelet. Amikor ismét megfoganok és élő gyermeket szülök. Akkor visszatérsz, napom és csillagom, addig nem.”