A csoki tag
Ismét egy újabb hét kezdődik, ami azt jelenti hogy újabb taget hoztam nektek. Ezúttal a csokoládékkal kapcsolatban. Mivel imádok mindenféle édességet, különösen ezt (főleg az étcsokit :3), így nem is volt kérdés mi lesz ezen a héten a téma.Örülök, hogy rátaláltam erre a tagre, amit Bac Grahamnek köszönhetek!
#ilovechocolate
Étcsoki (ahhw kedvenc *.*) – Egy könyv, amelynek sötét a témája:
Nos, azt, hogy sötét a téma, többféleképpen is lehet értelmezni. Lehet sötét, mert mondjuk alvilágban játszódik, van alvilágiak a szereplők, de lehet sötét, mert sok benne a negatív momentum. Én az előbbi alapján választottam ki Brent Weeks: Az árnyak útján című könyvét. A könyv Azothról, egy a nyomornegyedben élő fiúról szól, aki megelégeli a napról napra való megélhetést és a bandavezérének kegyetlenségeit, így az ország egyik leghírhedtebb bérgyilkosának szolgálatába áll… Elég sötét, mint az étcsoki, nem?
Fehér csoki – Kedvenc könyved, amely tréfás/ könnyed olvasmány:
Bevallom, nem nagyon szoktam ilyen típusú könyveket olvasni, tekintve, hogy a fantasy a kedvenc műfajom, illetve a sötét témájú könyveket is előszeretettel olvasom, de Helena Silence Enigmája nyugodtan a „fehér csoki” kategóriába sorolható. Abszolút egy könnyed, szeretettel és szerethető karakterekkel teli könyv, amelyben a romantika is bőven szerepet kap, és persze a könnyed olvasmányokból megszokott „hepiend” sem maradhat el. :)
Tejcsoki – Egy könyv amit nagyon reklámoztak/ajánlottak és ezért el akarod olvasni:
Ilyen könyv a Nyugalom tengere, Katja Millay-től. Ahány spoiler mentes véleményt olvastam róla, eddig mind pozitív visszajelzéssel bír, ráadásul moly.hu-n is nagyon jó értékeléseket kap. Egyelőre csak tervben van az olvasása, bár szívesen látnám a könyvespolcomon is. :P
Csoki karamell töltettel – Mondj egy könyvet, amitől úgy érezted, hogy teljesen beleragadtál az olvasása közben:
Sok olyan könyv van, aminek a története, illetve szereplői magukkal ragadnak, viszont abból már kevesebb van, amit nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudtam lerakni. 4 évvel ezelőtt ezek közé tartozott Stephenie Meyer Twilight Sagája, akkoriban teljesen elvarázsolt, mint ahogy sok más fant. Nagy hatással volt még rám Richard Paul Evans Hol lehet Noel? című könyve, ami ugyan karácsonyi, de pár éve augusztus végén olvastam, durván másfél nap alatt olvastam ki, vagy Nora Roberts Völgy trilógiája (Vértestvérek, Hawkins-völgy, Pogánykő), ezeket még a tanórákon is alig tudtam letenni, annyira beleragadtam a történetbe,
Ostya nélküli KitKat – Egy könyv, ami a legutóbb meglepett:
Meglepetést egy könyv többféleképpen is okozhat, lehet ugyanis kellemes csalódás, vagy éppen kellemetlen. Illetve témáját, cselekményét tekintve is tartogathat váratlan eseményeket, elemeket. Legutóbb Rebecca Donovan Elakadó lélegzet című könyve volt rám ilyen hatással. A fülszövege alapján tudtam, hogy miről szól a könyv; a családon belüli erőszak egy komoly téma, ami nehéz olvasmánnyá tud tenni egy könyvet. Tudtam, mire kell számítanom, de az írónő olyan feszültséggel teli könyvet alkotott, ami meglepett, ennyi brutalitásra bevallom, nem számítottam. Ettől függetlenül nagyon jó olvasmány volt, mert Rebecca tudta, mikor és mivel kell feloldani a drámai eseményeket, mivel érdemelheti ki az olvasó szeretetét; mikor vehet az ismét levegőt az olvasás során.
Snickers – Egy könyv, ami őrjítően jó:
Trónok harca. George R. R. Martin egy fantasztikus, új világot alkotott, középkori viszonyok közé rakva, korhű elemekkel. Mindehhez még fantasy elemeket is szőtt, amelyek még drámaibbá, kiszámíthatatlanabbá teszik az elkövetkezendőket. A szereplői nem egyértelműen jó vagy gonosz karakterek, mindenkinek vannak hibái, és jó tulajdonságai (na jó, talán Joffrey-nak nem :D), mindegyiküket valamilyen cél vezérli. A sorsuk is kiszámíthatatlan, az író ugyanúgy játszik a főszereplők életével, mint a mellékszereplőkével, s a történet nem egy ember körül forog, hanem a Hét Királyság, vagyis Westeros befolyásos személyei vívnak csatát, és nem csak a hatalomért, hanem önmaguk megvalósításáért, céljaikért, vagy éppen bosszúból. A történetvezetés nem éppen egyszerű, ugyanis több szereplő szemszögéből olvashatjuk a történéseket, de lebilincselő olvasmány, mely még az olvasni nem szerető, vagy ritkán olvasó ember sem tud könnyen letenni…
Forró csoki mályvacukorral – Egy könyv, amit akkor olvasol ha vigaszra vágysz:
Ide nem tudok írni konkrét könyvet. Általában amit olvasok, annak a könyvnek a világába menekülök, feltéve, ha nem túl nehéz olvasmány. Ha szomorú vagyok, akkor szívesebben veszem elő a romantikusabb fantasykat, vagy valami szórakoztató, humoros olvasmányt. Ha jó a kedvem, és boldog vagyok, akkor éppen azt olvasom, amihez kedvem van, vagy ami éppen megtalálható a várólistás könyveim közül a könyvtárban. :D Mérgemben vagy bosszúságomban viszont nem nagyon szoktam olvasni, olyankor inkább valami kikapcsoló sorozatot, vagy agyromboló videót nézek a neten. Ezenkívül, épp ha megszáll az ihlet, a saját sztorijaim írását folytatom (ezeket, egyelőre, csak úgy magamnak), vagy esetleg újakat találok ki.
Egy doboz bonbon – Egy sor
ozat, ami szerinted mindenki számára tartogat valamit:
Harry Potter-könyvek. Manapság ki ne ismerné a kis túlélő történetét? Rowling ezzel a szériával világsikert aratott, gyerekek milliói (köztük én is) nőttek fel a Potter-könyveken, és persze a filmeken egyaránt. Nem nagyon ismerek olyan korosztályombelit, aki ne várta volna 11 évesen a levelet a Roxforttól, vagy ne szeretett volna egy baglyot. Nekem például a Bölcsek köve volt az első hosszabb regényem, amit olvastam, és mai napig büszke vagyok rá, hogy 7 és fél évesen, az első iskolai évem tavaszi szünete alatt végeztem vele. Azt hiszem, ez szerettette meg velem igazán az olvasást.
A sorozat ugyan az ifjúság számára íródott, de a utolsó kötetek a felnőtteknek is tartogatnak mondanivalókat, s azok már inkább a 14+ korosztálynak valók, de szerintem ha éppen egy tízéves fiúcska, vagy lány kezébe kerül, ő is elolvassa. Persze az értelmezés, és a mondanivaló kiszűrése máshogy alakul. Egy biztos, a Harry Potter-sorozat milliókat varázsolt el, sikere nem véletlenül töretlen mind a mai napig is. Ha egyszer gyerekem lesz, biztos a kezébe fogom adni, hátha őt is elvarázsolja ez a világ, és megszereti így az olvasást. :)
P.s.: Most megkívántam a csokit, megyek is, és felforgatom a konyhaszekrényt, hátha találok valami édességet benne. :P