Helyzetjelentés és az első Szemle

Posted by Alexandra on 2014-04-12 in ~ az élet meg minden ~, ~ szemle ~ |

Az utóbbi időben nem voltam nagyon aktív, de ez nem hanyagság miatt van, (amire amúgy hajlamos vagyok) hanem az érettségire készülés, a sok tanulás lefoglal, és a múlt héten egy elég jelentős versenyen is részt vettem.

Azonban a sok tanulás mellett is időt kell fordítani a szórakozásra, kikapcsolódásra. Nálam az olvasás is ilyen, bár az olvasmányaim értékelésével is eléggé el vagyok maradva, ugyanis 6 könyv várakozik arra, hogy itt is kivesézzem őket. (Megjegyzés: A jó munkához idő kell :P) Ezeket, amint lesz pár szabad, nyugodt órám, megírom és hozom is nektek. :)

 

De most egy új rovatomat szeretném bemutatni, aminek az ötlete már régebben megfogalmazódott bennem, de kivitelezésére még csak most adódott lehetőségem. Az új rovat címe a Szemle lesz, amelyben színház és mozi élményeimet szeretném megosztani veletek. Természetesen mindenféle spoiler nélkül, és nem kritikus szemmel (inkább tapasztalat megosztás lesz, mint bírálat), mivel nem vagyok az, csupán egy átlagos néző szemével, aki csak a szórakozásért jár moziba/színházba. Ezzel a rovattal nem rendszeresen fogok jelentkezni, mivel nem járok rendszerességgel moziba, és sajnos színházba sem (ez függ a darabtól/filmtől).

 

És akkor hoznám is nektek első ilyen bejegyzésem, ami a Coriolanus című darabról készült, amit 2014. április 10-én, egyik kedves ismerősöm jóvoltából a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban tekinthettem meg, Bodolay Géza rendezésében.

Picit féltem a műtől, ugyanis már szintén a Móricz Színházban láttam egy másik Shakespeare-feldolgozást, és bevallom, nem lopta be magát a szívembe. Mikor a színházba értünk, szokásom szerint a műsorfüzetet rögtön felkaptam a pultról és böngészni kezdtem, lesve a szereplő színészek nevét, és magát a mű tartalmát. Kiderült az is, hogy a Petőfi-féle fordítást vették alapanyagul a darabhoz.

A mű összességében nem volt rossz, bár az én reál-beállítottságú személyiségemnek nehéz volt megszoknia, hogy egy antik témájú tragédiában a szereplők modern ruhákban, fegyverekkel és kellékekkel jöttek a színpadra, ezzel bizonyára a történet mondanivalójának örökérvényűségét akarák érzékeltetni.Valószínűleg ezért rakták bele a darabba Petőfi személyét is, aki konferálásával a jeleneteket kötötte össze.

Ami nagyon tetszett a darabban,az az, hogy a Nirvana-tól a Smells like teen spirit a mű során többször is felcsendült, illetve hogy a komor hangulatot humoros, olykor groteszk jelentekkel oldották, és ez számomra a mondanivaló megértését is megkönnyítette.

A színészek nem okoztak csalódást ( mint általában nem is szoktak:) ) nem hiába szeretek a nyíregyházi színházba járni. Összességében jó darab volt, jól szórakoztam. Ajánlom azoknak akik szeretik azokat a darabokat, amelyeknek van mögöttes mondanivalójuk és tartalmuk, és a régies, költői nyelvhasználat sem riasztja őket meg.

Az előadásról bővebben ITT találhattok információt!

Címkék: , , ,

Kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is! :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Copyright © 2013-2024 Bookish Notes All rights reserved.